udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Urák István

2006. december 14.

Urák István /sz. Köpec, 1974. nov. 2,/ arachnológus, egyetemi adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének tanára a BBTE Biológia-Kémia Karán diplomázott 1988-ban, 2005-ben szerzett doktori diplomát a BBTE-n, szakdolgozatát arachnológiából írta. Számos szakmunkát közölt, közel 20 új pókfajt jelzett Románia faunáján. /Farkas Imola: Alaptalan a pókoktól való félelmünk. Beszélgetés Urák István arachnológussal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2009. március 27.

Március 26–29. között ötödik alkalommal szervez a Sapientia EMTE nemzetközi Kárpát-medencei környezettudományi konferenciát. Mócsy Ildikó előadótanár bevezetőjében kifejtette: a kétévente Kolozsváron megrendezett konferencia célja az, hogy a résztvevők együtt keressenek megoldást a környezettudomány által feltérképezett gondokra, ugyanakkor lehetőséget adjanak a fiatal szakembereknek munkásságuk bemutatására. Szép Sándor egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektor-helyettese kitért arra, hogy a környezettudományt többek között a környezetet ért hatások felbecsülése teszi egyre divatosabbá. Végezetül Urák István előadótanár, a Sapientia egyik tanszékvezetője a konferencia szükségességéről értekezett. Idén négy országból – Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Románia – 134 résztvevő érkezett a konferenciára, a bemutatott dolgozatok száma 94. „Erdély, illetve Kolozsvár legégetőbb környezetvédelmi gondja a por, a zaj, a közlekedés okozta szennyeződés általában, a nagyon kevés zöldterület” – összegzett Mócsy Ildikó előadótanár. /N.-H. D.: Nemzetközi környezet-tudományi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2011. április 16.

Diákkutatások értékmérõje
Tízéves a sapis TDK
Gólyák és ballagni készülõk is megmérettetnek ma délelõtt a Sapientia marosvásárhelyi Mûszaki és Humántudományok Karának tizedik alkalommal megszervezett Tudományos Diákköri Konferenciáján.
Az egyetemmel egyidõs ülésszak tegnap a hazai és külföldi meghívottak díszelõadásaival indult, a diákok dolgozatainak bemutatását és az eredményhirdetést a zárónapra idõzítette a Hallgatói ?nkormányzat. A részletekrõl Kovács Zsuzsa fõszervezõt kérdeztük:
- 50 diák 42 bemutatóval nevezett be az erõpróbára, néhány szakon - a közegészségügyön, a fordítóin és a kommunikáción - többszerzõs dolgozatok is születtek. A legtöbben a kertészmérnöki szakról jelentkeztek, a szakmához kapcsolódó témakörben 10 diák tart vetített képes bemutatót. Nagyon örültünk annak, hogy az idén indított közegészségügy szakról hat diák is vállalta a megmérettetést, õk hármas csoportokban mûködtek együtt, két dolgozatot mutatnak be. Az idén kifutó pedagógia szak három dolgozattal képviseltetik. Ami az értékelést illeti, szakonként lesz egy elsõ, második, harmadik helyezett a nem ballagó, illetve - ahol esedékes - a végzõs diákok körébõl, persze csak akkor, ha a versenyzõk elérik a megfelelõ pontszámot - tette hozzá a fõszervezõ, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a TDK nemcsak ismeret- és tapasztalatszerzés szempontjából fontos, az államvizsga-dolgozat megvédésére készülõ diákok esetében akár fõpróbának is tekinthetõ.
A konferencia elsõ napján dr. Hidvégi Violetta, a budapesti Fõvárosi Levéltár fõigazgatója, dr. Urák István, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetõje, dr. Bagány Mihály, Kiss László, dr. Pintér István, dr. Hegedûs Zoltán, a Kecskeméti Fõiskola tanárai, Kutasi Zoltán, a fõiskola hallgatója, illetve dr. Nagy Ágnes pénzügyi és gazdasági szakember tartott elõadást. A jubileumi év tiszteletére az ülésszak hagyományos forgatókönyvét borkóstolóval színesítette a sapis diákok érdekképviselete.
A tizedik TDK kapcsán a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Székely Gyula is megosztotta velünk gondolatait:
- Vannak, akik megkérdõjelezik az ilyen jellegû rendezvények létjogosultságát, azt firtatják, mit is kutathatnak ezek a diákok, rendelkeznek-e egyáltalán a tudományos igényû munkához szükséges alapokkal? ?n azt mondom, nem kell világrengetõ megvalósításokra várni, az a legfontosabb, hogy fiataljaink ezúton is kibontakoztathassák kreativitásukat, értékeik, alkotói képességük teret kapjon. A tudományos diákköri konferenciával egyszerre szeretnénk része lenni a magyarországi, illetve a romániai diákkonferenciás folyamatnak. A tizedik ülésszak megszervezéséért diákjainkat, elsõsorban pedig Kovács Zsuzsa fõszervezõt, illetve Pápai Kamilla H?K-elnököt illeti dicséret.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2017. március 13.

A minőségre helyezik a hangsúlyt – Beruházások a Sapientia kolozsvári karán
Új eszközöket vásároltak a Sapientia kolozsvári karának tanszékei számára, a felsőoktatási intézmény ugyanakkor ősztől doktori képzést indít. A felsőoktatási intézmény kolozsvári karán nemrég tartottak tisztújítást.
Az eszközök, berendezések bővítését szolgáló beruházásba kezdett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara: a projektre 480 ezer eurót szánnak, ennek 85 százalékát a magyar kormány állja, a többi 15 százalékot pedig a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány pályázati kiírásán nyerték el.
A kar vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon elmondták: a kínálat bővítése helyett most a minőségi mutatók javítására, a tudományos munkára helyezik a hangsúlyt. Tonk Márton dékán rámutatott: a megvásárolt új eszközök elsősorban a kutatói tevékenységet segítik, ilyen például az a spektrométer, amely talaj- és vízminták elemzésére alkalmas. Beszereztek egy drónt is a terepmunkához, valamint videokamerával felszerelt kutatómikroszkópokat. A filmművészeti szak számára vásároltak ugyanakkor egy úgynevezett fahrtkocsit, amely síneken gurul, és a kamera mellett az operatőrt is szállítja. A tervek szerint a közeljövőben új videokamerákat is vásárolnak.
Tonk Márton arról is beszámolt: idén ősztől a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen képzést indítanak a közigazgatás-tudományi doktori iskola keretében. Szenkovics Dezső dékánhelyettes rámutatott: a nyolc féléves képzés eltér a romániai doktori iskolák rendszerétől. Az első négy félév az oktatásra összpontosít, aki pedig sikeresen levizsgázik, a következő négy félévben tudományos kutatással, a disszertációja megírásával foglalkozhat. A beiratkozás 9 ezer forintba (130 lej) kerül, a féléves tandíj 30 ezer forint (440 lej). A meghirdetett öt helyre március 27-éig lehet jelentkezni. Részletes információkat az egyetem honlapján találnak az érdeklődők.
A Sapientia EMTE kolozsvári karán egyébként nemrég tartottak tisztújítást, amelynek nyomán Tonk Márton maradt a dékán, most először pedig – Szenkovics Dezső személyében – dékánhelyettese is van az intézménynek, korábban ugyanis az egyetem nem rendelkezett elég akkreditált képzéssel, hogy erre a tisztségre jogosult legyen. Az intézmény vezetősége a kancellári tisztséggel egészül ki, amelyet Murádin János Kristóf tölt be. A tanszékvezetőket is megválasztották: Pethő Ágnes a média, Veress Emőd a jogtudományok, Urák István a környezettudomány, Lupescu Radu pedig a nemzetközi kapcsolatok tanszéket irányítja.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék